A kanonokok közösségei, a káptalanok kezdetben azoknak a világi papoknak a testületei voltak, akik a püspök körül vagy más jelentősebb egyházi központokban a szerzetesekhez hasonlóan, bár azokénál lazább szabályok szerint éltek együtt, végezték az istentiszteletet és a lelkipásztori szolgálatot. Szabályzatukaz Szent Benedek regulájának felhasználásával Chrodegang metzi püspök állította össze a 8. században. Az eredeti állapot szerint egy teremben aludtak, egy asztalnál étkeztek, együtt végezték a nappali hét és az éjszakai egy imaórát, a közös szentmisét, valamint a rászorulók lelki szolgálatát.
A magyarországi egyházszervezés folyamatában megalakuló hazai káptalanok élete is minden bizonnyal így nézhetett ki a 11–12. század folyamán. A következő századokban azonban – a nyugat-európai helyzethez hasonlóan – ez az életforma jelentős változásokon ment keresztül. Először a közös élet bomlott fel, a püspöki és a káptalani javakat elkülönítették egymástól, majd a kanonoki javakat is szétosztották a tagok között. A liturgiavégzés szoros rendje megmaradt ugyan, de már nem a kanonokok, hanem a káptalan alsópapsága, a prebendáriusok és a karpapok végezték. A kanonokok többsége így felszabadult a helyi kötöttségek alól, és a testület engedélyével lehetőségük nyílt jövedelmeik hátterével másutt élni: a királyi udvarban a főpapok, főurak famíliáiban szolgálni, külföldi egyetemeken tanulni vagy
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.