Bécs 1683. évi ostroma és a város felmentése a Wienerwald lábánál lezajlott kahlenbergi csatában – történelmi távlatot tekintve – az Oszmán Birodalom kelet-közép-európai uralmának közeledő végét jelentette a Kárpát-medencében élő népek számára.
A folytonos érdekellentétektől szabdalt Európában XI. Ince pápának 1683 tavaszára-nyarára sikerült a keresztény gondolat jegyében – jelentős diplomáciai erőfeszítéssel és tetemes pénzáldozattal – összekovácsolnia a német-római császár, a lengyel király és német birodalmi választófejedelmek törökellenes szövetségét.
A koalíció alapját képezte a Velencével (1684) és Oroszországgal (1686) kiegészült Szent Ligának, amely két nagy háborúban (1683–1699, 1716–1718) felszámolta az oszmán uralmat a Magyar Királyság területén. Az ország hozzákezdhetett a polgári fejlődés terén megmutatkozó, évszázados hátrányának felszámolásához.
Az ereje teljében lévő Oszmán Birodalom szultánja, I. (Nagy) Szulejmán (1520–1566) súlyos kudarcot vallott Bécs 1529. évi ostromával. IV. Mehmed szultán (1648– 1687) és nagyvezíre, Kara Musztafa pasa 154 év múlva tettek ismét kísérletet a császárváros elfoglalására. A vállalkozásról szóló döntést – a Porta ügyeiben tájékozott Alessandro Maurocordato
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
