A halálbüntetés magyarországi alkalmazásában döntő fordulatot jelentett az 1782-es honti „emberevőper” és az ennek nyomán kiadott tiltó rendelkezés. Az ügy azzal kezdődött, hogy 1782 márciusában a viszokai mészáros sérelmére elkövetett éjszakai betörésért, valamint a felsőalmási jegyző kamrájának feltöréséért a megye őrizetbe vétetett néhány cigányt. Valamennyien beismerték a betörések és néhány kisebb lopás elkövetését, a törvényszéki tárgyalás során azonban váratlanul megvallották egy gyilkosság elkövetését is, és megnevezték azokat, akik ebben segítségükre voltak. [A kutató első kérdése: milyen körülmények játszottak szerepet abban, hogy a vizsgálat időszakában a megye ügyésze csak a betörésekre, lopásokra talált bizonyítékokat, a tárgyalás során azonban a vádlottak – derült égből érkező villámként vagy inkább egy lavinaomlás kezdeteként – egy súlyosabb gaztettet is magukra vállaltak?]
Minden bűnjel nélkülA per tárgyalását a sedria ekkor elhalasztotta, és a megye megkísérelte a gyilkosság
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.