1941 elején az addig jónak tekinthető német–szovjet viszony egyre inkább elhidegült. Magyarország az anschluss-szal, illetve Kárpátalja visszacsatolásával mind a hitleri Németországnak, mind a sztálini Szovjetuniónak szomszédja lett, érthető hát, hogy a magyar kormány nem lehetett érzéketlen a térség két meghatározó nagyhatalmának kapcsolatában bekövetkező változásokra.
A szovjetunió elleni német katonai fellépés tervezési munkálatai már 1940 nyarán megindultak. Két hadműveleti elképzelés is született, mely Magyarországgal mint felvonulási területtel számolt. 1940. szeptember 3-án Paulus altábornagy vette át a tervezés koordinálását, és a javaslatokat Halder vezérezredes, az OKH (Oberkommando des Heeres) vezérkari főnöke 1940. december 5-én terjesztette Hitler elé. A tervezet három hadseregcsoporttal, három irányból történő támadással számolt. Az elképzelés kifejtése során Hitler – minden különösebb indoklás nélkül elrendelte, hogy Magyarországot a küszöbönálló hadjárat terveibe bevonni nem szabad.
Nehogy kimaradjunkA Hitlerrel történt megbeszélés alapján készült el és jelent meg 1940. december 18-án a 21. számú utasítás, amely Barbarossa fedőnév alatt az általános szándékot fogalmazta meg. A tervben a német hadvezetés ténylegesen csak a román és a finn haderővel számolt. A Dél hadseregcsoport, különösen a 17. német hadsereg számára azonban jelentős nehézségeket vetített
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
