Az emberölés (homicidium) bűncselekménye az Árpád-házi királyok korában úgynevezett magánbűncselekménynek számított. Magánbűncselekmények esetében az állam (a királyi hatalom) úgy tekintett a deliktumra, mint a magánosok közötti jó viszony (ún. magánbéke) megsértésére. A király – részben az ősi jogra tekintettel, részben az ezredforduló európai jogfelfogását követve – e problémák rendezését a felekre hagyta. Nem feledhető az a nehéz jogalkotói-jogalkalmazói szituáció sem, melybe a politikai rendszerváltást végrehajtó királyi hatalom – a keresztény állam megalapításával s a keresztény európai értékrend elfogadásával – került. A sikeres végrehajtás egyik lehetséges módja volt, hogy az ősi jog lehető legtöbb elemét érintetlenül hagyva vagy legfeljebb csekély mértékben módosítva, egyfajta legitimációs céllal a társadalom kezelésére bízta. A program megvalósításához kiváló hátteret biztosított a korabeli európai koncepció, mely közbűncselekményekre és magánbűncselekményekre osztotta fel a büntetendő jogellenes magatartások körét. A „közrend”, a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.