A görög poliszvilág államai

Arisztotelész a Politika című művében a görög poliszok társadalmi rendszereit két szempont szerint tipologizálta: hány polgár vesz részt az állam vezetésében, illetve az adott államforma helyes-e vagy sem. Helyes államformaként a királyságot, az arisztokráciát és a politeiát tüntette fel (ez utóbbiban csak a nehézfegyverzetű gyalogosok, a hoplitészek cenzusát teljesíteni tudók rendelkeznek teljes értékű polgárjoggal). Helytelen államformának tartotta a türanniszt, az oligarchiát és a demokráciát. Meghatározása szerint a helyes államformák a közösség, a helytelen államformák a vezetők érdekeit szolgálják. Arisztotelész azt is leírja, hogy egy poliszon belül milyen sorrendben váltották egymást az említett államformák. Eleinte mindenütt királyság volt, ebből alakult ki a politeia, amikor erények tekintetében már számos kiváló férfiú tudott versenyre kelni a királyokkal. Csakhogy a nagyobb vagyonra törekvés lezüllesztett egyeseket, s ők a kisebb vagyonnal rendelkezőket a hatalomból kizárva létrehozták az oligarchiát. Haszonlesésük miatt azonban egyre kevesebb emberre korlátozták a hatalmat, s e kevesek közül emelkedett ki az első türannosz. A türannosz viszont szükségszerűen a népre támaszkodott az arisztokratákkal szemben, így a türannisz intézménye túlságosan hatalmassá tette a démoszt, amely végül elkergette urát, és létrehozta a demokráciát.