Az 1945-ös földosztás viszonylag kevéssé érintette Zalát. A megye nagy részét borító erdőket államosították, a legelőket inkább községesítették, a kevés szántóföldes nagybirtokból átlagosan 2,8 kh jutott egy-egy parasztcsaládnak.
A kollektivizálás negyvenes évek végétől induló első hulláma Zalában gyakorlatilag kudarcba fulladt, hiszen a földterület kevesebb mint harmadán sikerült csak termelőszövetkezeti csoportokat létrehozni. A parasztság körében ekkor szinte nagyobb sérelmet okozott a tagosítás, a kisajátítás, a beszolgáltatás, a jugoszláv határ mellettiek kitelepítése vagy a „kulák”-nak bélyegzés.
A hatalom azonban mindig tanult a lokális vereségeiből, 1958-tól kezdődően néhány év alatt szinte mindenkit bekényszerítettek a kollektív gazdaságokba, ami súlyos konfliktusokkal és érdeksérelmekkel járt.
A földtulajdonlásban 1945 után bekövetkezett változások Zala megyében számos sajátosságot mutatnak nemcsak az ország többi nagytérségéhez, de a nyugat-dunántúli régióhoz képest is. A földosztás során juttatott föld átlagos nagysága Zalában 2,8 katasztrális hold (kh, hold) volt, ennél alacsonyabb értékek csak Heves (2,6 kh) és Nógrád (2,7 kh) megyékben alakultak ki. Alapvetően kevés volt a szántó profilú nagybirtok, illetve az átlagosnál nagyobb volt az erdő, a rét, a legelő részaránya. A földtulajdon rendszerének átalakítása után – az eredendően
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.