rubicon

A demokratikus földreform mítosza

A földelkobzás és földosztás új értelmezési kísérlete
7 perc olvasás

Az egykori kisújszállási gazdasági cselédből 1944 októberében kommunista párttitkárként jászsági földosztási kormánybiztossá vált Földi István így írta le emlékeit az 1945. évi tavaszi földindulásról: ,,A szolnoki repülőtéren várt egy másik szovjet tiszt és egy tolmács. Beültünk a katonai dzsipbe, és elindultunk a jászsági falvak felé. Mindenhol az elöljáróságra, a községházára mentünk, a bírót és a főjegyzőt kerestük. Én igazoltam magam, elmondtam: az az igényünk, hogy ha két vagy három nap múlva ide visszajövünk, meghatározott időre, addigra hívják össze az embereket, a falu népét, hogy meghirdethessük a földosztást, és megválaszthassák a földosztási bizottságot. Amíg én beszéltem, a szovjet főhadnagy kitette a pisztolyát az asztalra, s amikor én befejeztem, ő megemelte, tenyeréhez ütögette a fegyvert, és a tolmács útján közölte: ha nem lesz meg a kijelölt időre a nagygyűlés, ő idejön a községházára, és lelövi a bírót is, a főjegyzőt is. Simán és rendben ment minden…”

Csak a Szovjetunió akarata számít

A Vörös Hadsereg tisztjei és magyar követői úgy jártak el, ahogy a pártiskolákban tanították őket. Az orosz katonai teherautóval érkező és

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta