A bírói függetlenségről

Az 1945 után felállított politikai rendőrség, a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztálya először a háborús bűnösök felkutatásában, vizsgálatában kapott jelentős szerepet. Ebbe a munkába – a dolog természeténél fogva – bekapcsolódtak a szovjet belügyi hatóságok, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet megbízottai is. A magyar politikai rendőrség tevékenységében 1945–46-ban, a háborús bűnösök elleni eljárások mellett mind fontosabbá vált a kommunista párt belső és külső ellenségeinek felderítése, a pártvezetés ellenfeleinek lejáratása, ártalmatlanná tétele. A fasiszták helyét mindinkább átvették az imperialisták, s azok ügynökei, a szabotőrök, a belső ellenség.

A Belügyminisztériumban úgynevezett szovjet szakértők dolgoztak, akik részt vettek a minisztériumi értekezleteken, véleményezték a törvénytervezeteket, a rendeleteket, memorandumokat írtak az MDP Politikai Bizottságának, jelentéseket készítettek a budapesti szovjet nagykövetség és a moszkvai párt- és állami szervek számára.

1947 elején a köztársaságellenes szervezkedéssel vádolt Magyar Testvéri Közösség ügyében nagyszabású ügyészségi eljárás indult a Kisgazdapárt vezető politikusai ellen. A szovjet belügyi megbízottak ebben az ügyben is közvetlenül részt vettek a vádlottak kiválasztásában, a vizsgálatban, a vallomások kikényszerítésében, a peranyagok elkészítésében. Sőt, Kovács Béla országgyűlési képviselőt, mentelmi joga ellenére, a szovjet hatóságok letartóztatták, szovjet munkatáborba hurcolták, ahonnan csak 1956-ban térhetett haza.

A koncepciós perek azonban nem szovjet nyomásra zajlottak, még akkor sem, amikor a szovjet belügyi szervek ragaszkodtak egy vádlott bíróság elé állításához vagy halálos ítéletéhez. A perek nélkülözhetetlen eszközei voltak a klasszikus szocializmus hatalomgyakorlási technikájának, nélkülük a rendszer nem lett volna képes funkcionálni. A szovjet beavatkozás elképzelhetetlen volt magyar közreműködők nélkül.

A következő dokumentum nemcsak azt bizonyítja ékesen, hogy a szovjet megszálló hatóságok is jogot formáltak az ítéletek mértékének befolyásolására, hanem azt is, hogy miként értelmezték Magyarországon a bírói függetlenséget 1947-ben, s a politikai akarat hogyan befolyásolta az igazságszolgáltatást. Az iratot dr. Domokos József legfőbb államügyész intézte Rákosi Mátyáshoz a SZEB szovjet képviselőjének az ítélkezés súlyosbítását szorgalmazó kéréséről. Hasonmás formában olvasható a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó könyvújdonságában, az Iratok az igazságszolgáltatás történetéből című dokumentumgyűjtemény második