A történetírás nagymértékben nemzeti jellegű tudomány. Ahhoz azonban, hogy igazán hiteles lehessen, nemzetközinek is kell lennie. Ennek egyik eszköze az összehasonlítás, azaz különböző vagy azonos korok rokon jelenségeinek mérlegre helyezése világos kritériumok alapján. A következőkben a japán University of Tokyo politológusa a nemzetközi politológiai irodalom alapján veszi górcső alá a Horthy-rendszert. A magyarországi történeti szakirodalomban mind a mai napig bizonytalanság uralkodik a két világháború közötti politikai rendszer jellegét illetően. Cikkünk célja az, hogy ezt az oly sokféleképpen jellemzett és minősített rendszert a nemzetközi politológiai irodalom tükrében megvizsgáljuk. Elsősorban Bethlen István miniszterelnökségének időszakával foglalkozunk, hiszen az ún. Horthy-korszak politikai rendszerének alappilléreit Bethlen rakta le, s a rendszer jellege az ő miniszterelnöksége idején alakult ki.
A demokratizálódás fokaA politikai rendszerek elemzési módjai közül kettőt emelünk ki és alkalmazunk a magyar viszonyokra: (1) azt, amely a különböző rendszereket a demokratizálódási folyamatban elfoglalt helyük szerint minősíti, és (2) azt, amely egy komplex kritériumrendszer szerint kategorizálja az egyes rezsimeket.
Az első megközelítési mód szerint eleve feltételezzük a hosszú távú demokratizálódási folyamatot mint általános történelmi tendenciát, s megbecsüljük, milyen
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
