Azzal egy időben, hogy a tüntetők ledöntötték a Sztálin-szobrot, s a rádió épületét védő államvédelmi erők az akkor még fegyvertelen tüntetőkre tüzet nyitottak, Gerő Ernő és Hruscsov egyeztetésének eredményeképp a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok főerői megindultak Budapest felé. A szovjet beavatkozás kérésének, elfogadásának, tudomásulvételének alapvető okai közé a Magyar Néphadsereg alkalmazhatóságával, megbízhatóságával kapcsolatos kételyek tartoztak. A politikai vezetés egységes volt annak megítélésében, hogy a fegyveres ellenállást a szovjet csapatokra támaszkodva lehet megtörni.
A Magyar Népköztársaság fegyveres erői közé a vizsgált időszakban a Magyar Néphadsereg és a Belügyminisztérium által felügyelt és irányított Határőrség tartozott. A BM alárendeltségébe a Határőrségen kívül – mint fegyveres testületek – az államvédelem központi és területi szervei, az ugyancsak államvédelmi szervnek minősülő Belső Karhatalom, valamint a rendőrség, a büntetés-végrehajtás országos szervezete, a tűzrendészet és a légoltalom tartoztak. A Magyarországon állomásozó szovjet Különleges Hadtest állományába kettő – a 2. és 17. – gépesített gárdahadosztály, a 195. vadászrepülő, a 177. bombázórepülő hadosztály, a 20. pontonos hidászezred, valamint légvédelmi, fegyvernemi és más szakcsapatok
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.