A rendszerváltás előtt hazánkban is Nagy Októberi Szocialista Forradalom néven – így, nagy kezdőbetűvel – kellett emlegetni a Péterváron 1917 őszén lezajlott eseményeket.
Mintha a kommunisták a név hosszúságával és a nagy kezdőbetűkkel is biztosítani szerették volna, hogy senkiben se merüljenek fel kételyek az események jellegével kapcsolatban. Pedig ugyancsak különös, hogy 1917. október 25-én (a Gergely-naptár szerint november 7-én), a forradalom napján Pétervár élte mindennapi életét, a villamosok jártak, a színházakban és éttermekben pedig telt ház volt, miközben bolsevik vörösgárdisták szállták meg a város stratégiai pontjait, és közölték az ott szolgálatot teljesítő katonákkal, hogy le vannak váltva.
Nevezhetjük-e forradalomnak az efféle politikai fordulatot? Vagy inkább a fegyveres államcsíny, a katonai puccs lenne a megfelelő elnevezés?
Az 1917 februárjában lezajlott orosz forradalom után három ideiglenes kormány sem volt képes megoldást találni a legfontosabb problémákra: a háború befejezésére, a gazdasági válság enyhítésére, a föld- és a munkáskérdésre. Arra hivatkoztak, hogy e fontos kérdésekben az alkotmányozó nemzetgyűlésnek kell (majd) döntést hoznia. Az orosz társadalom viszont szembefordult minden tekintéllyel és hatalommal, s valamennyi csoportja egyre radikálisabb követelésekkel állt elő.
A bomlásA régi hadsereget felőrölte a kétmillió orosz áldozatot követelő világháború, a kaszárnyák tele voltak fegyelmezetlen újoncokkal, akik nem akartak a frontra vonulni. A kormány által nyáron elrendelt offenzíva veresége után a katonák százával tartóztatták le és ölték meg tisztjeiket, tízezrek dezertáltak s tértek vissza fegyveresen falvaikba, tovább fokozva az ott terjedő erőszakot.
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
