rubicon

Klebelsberg kulturális külpolitikája

1 perc olvasás

Trianon katasztrofális politikai és gazdasági hatásai Magyarországra többnyire ismertek, kultúrpolitikai vonatkozásai annál kevésbé. Pedig nemcsak az ipari - és részben a mezőgazdasági - termelés, illetve a kereskedelem akadozott az átalakult államkeretek és az ebből törvényszerűen adódó piaci változások következtében a húszas évek elején, de a kulturális intézményrendszer is romokban hevert. A szomszédjai, ám sokszor a saját politikusai által is életképtelennek tartott országban ugyanis 1918 őszétől 1920 tavaszáig - a többszöri hatalomváltás, ennek következtében a teljes létbizonytalanság, az állandó szénszünetek stb. miatt - nem vagy csak akadozva működött a köz- és a felsőoktatás, minden szempontból elszegényedtek a közgyűjtemények, a tudományos műhelyek és egyesületek, csődbe került a Magyar Tudományos Akadémia is, és nemzetközi bojkott alatt állt a magyar tudományosság. Ehhez a helyzethez kellett alkalmazkodni, amikor Klebelsberg Kuno 1922 júniusában vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Már beköszöntőbeszédében utalt rá, hogy a kulturális politikát az ország konszolidációjának alapjává kívánja tenni.
Klebelsberg és Szinyei

Trianon katasztrofális politikai és gazdasági hatásai Magyarországra többnyire ismertek, kultúrpolitikai vonatkozásai annál kevésbé. Pedig nemcsak az ipari - és részben a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.