rubicon

A fronton és itthon

Két fénykép az I. világháborúból
3 perc olvasás

Min­den tör­té­nész jól is­me­ri azt az öröm­te­li ér­zést, ami­kor va­la­mi kü­lön­le­ges for­rás­cso­port­ra buk­kan. Így vol­tam ez­zel én is, ami­kor évek­kel ezelőtt be­le­bot­lot­tam Cson­ka Mi­hály 1949 és 1961 kö­zött pa­pír­ra ve­tett önélet­raj­zá­ba és eh­hez kap­cso­ló­dó egyéb írá­sai­ba. A szer­­ző ké­zi­ra­tos fel­jegy­zé­sei­nek együt­tes ter­je­del­me meg­kö­ze­lí­ti a há­rom­ezer ol­dalt. Ezek te­ma­ti­ká­ja mind­azt felöle­li, ami egy pol­gá­ro­so­dó bir­to­kos pa­raszt­tal a 19. szá­zad vé­gé­től a 20. szá­zad kö­ze­péig Ma­gyaror­szá­gon meg­tör­tén­he­tett. De ki is volt ez a nem min­den­na­pi visszaem­lé­ke­ző? 

Cson­ka Mi­hály 1875. ok­tó­ber 19-én szü­le­tett Kis­kun­ha­la­son, és ugyanott halt meg 1964. feb­ruár 24-én. Nagy­ap­ja 140, ap­ja 100, ő ma­ga pe­dig 73 hol­das bir­to­kon gaz­dál­ko­dott a vá­ros­tól mintegy két és fél ki­lo­mé­ter­re észak­ke­let­re, a Sós­tó mel­lett fek­vő föld­jein. Ap­ja alig, any­ja pe­dig egyál­ta­lán nem tu­dott ír­ni és ol­vas­ni. Bár ő ma­ga is csak 4 ele­mit vég­zett, éle­te fo­lya­mán au­to­di­dak­ta mó­don je­len­tős mű­velt­ség­anya­got sa­já­tí­tott el. A szá­zad­for­du­ló­tól a Tol­nai Vi­lág­lap­ja rend­sze­res és más he­ti- és na­pi­la­pok al­kal­mi ol­va­só­ja volt. Emel­lett köny­ve­ket is vá­sá­rolt. A két vi­lág­há­bo­rú kö­zött már mintegy 150 kö­te­tes gyűj­te­mé­nyé­ben tör­té­ne­lem­köny­vek, út­leírá­sok, va­la­mint Jó­kai- és Ver­ne-re­gé­nyek so­ra­koz­tak. 

1898-ban meg­nő­sült. Fe­le­sé­ge, Ba­bó Ju­dit ugyan­csak Kis­kun­ha­la­son szü­le­tett, és fér­jé­hez ha­son­lóan egy vá­ros kör­nyé­ki ta­nyán ne­vel­ke­dett. Há­zas­sá­guk­ból há­rom gyer­mek szü­le­tett: Ju­dit 1899-ben, Im­re 1900-ban és Ist­ván 1905-ben.

Az I. vi­lág­há­bo­rú a Cson­ka csa­lád éle­tét is fel­dúl­ta. A csa­lád­főt azon­nal be­hív­ták ka­to­ná­nak. 1914. jú­lius vé­gé­től 1918 őszéig Cson­ka Mi­hály – 1915-ös be­teg­sza­bad­sá­gá­tól el­te­kint­ve – fo­lya­ma­to­san tá­vol volt ott­ho­ná­tól. Előbb a ga­lí­ciai, majd a vol­hí­niai és vé­gül a bu­ko­vi­nai fron­ton tel­je­sí­tett szol­gá­la­tot a 30. honvéd gya­log­ez­red köz­le­gé­nye­ként. 1916 jú­niu­sá­ban, az ún. Bru­szi­lov-of­fen­zí­va so­rán kö­zel 300 ezer tár­sá­val együtt orosz

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.